|
A falurombolás csak címszó volt, hogy az Erdély-tüntetés résztvevői kinyilvánítsák a határon túli magyarok iránt érzett közösségi érzésüket, azt, hogy őket a nemzet részének tekintik – mondta Bíró Zoltán, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet (Retörki) csütörtöki kerekasztal-beszélgetésén az 1988-as Erdély-tüntetésről szóló kiadvány bemutatóján.
A folyóirat júniusi száma a harminc éves évforduló apropóján a romániai falurombolás ellen szervezett tüntetéssel, valamint a romániai rendszerváltással foglalkozik. A legújabb számban Kiss Gy. Csabával és Zétényi Zsolttal érintik a tüntetés szervezésének hátterét, szóba kerül továbbá a romániai átmenet és a Securitate összefonódása, valamint megemlékeznek a trianoni békediktátumról is. A tanulmányokat és interjúkat ezúttal is kapcsolódó dokumentumokkal és szöveggyűjteménnyel igyekeztek élőbbé, elevenebbé tenni a szerkesztők.
A Román Kommunista Párt főtitkára, Nicolae Ceausescu 1988. április 29-én bejelentette az orwelli nyelven „településszisztematizálásnak” nevezett, a magyar köznyelvben azonban „falurombolásként” elhíresült tervezet felgyorsítását.
2018. július 05.
