Hírek a retörkiről
április 06 | A feltámadás esélye |

Szíves figyelmükbe ajánljuk a RETÖRKI megújult, nevet változtatott folyóiratának 2021. évi első számát. Az idei tavaszi szám tematikáját a magyarországi egyházak 20. századi sorsfordulói adják.
április 03 | Nyolcvan éve hunyt el Teleki Pál |

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1941. április 3-án Budapest lakosai arra ébredtek, hogy a német csapatok erődemonstrációt tartva vonulnak át a fővároson, megindulva Jugoszlávia felé. Ezzel egy időben kezdett el terjedni a hír, hogy a miniszterelnök, gróf Teleki Pál, aki mindent elkövetett, hogy hazája távol maradjon a konfliktustól, az éjszaka folyamán életét veszítette.

kiadványok

folyóirat

„Ha Magyarország nem áll be a sorba, protektorátusi státust fog kapni.” A hazánk megszállását előre vetítő sort Franz Halder, a német szárazföldi haderő főparancsnokság (OKH) vezérkari főnöke jegyezte le naplójába. Csakhogy a tényleges inváziónál jóval korábban, 1940. május 26-án, a nyugati offenzíva idején. A csaknem négy évvel Magyarország német megszállását megelőző mondat is igazolja a magyar politika teljesítményét, amellyel a megszállást 1944. március 19-ig képes volt kivédeni.
Folytatás-1024x768.jpg)
Március 15-e fénye ugyanúgy ragyog nehéz, embert próbáló, viharvert években, mint történelmünk nyugodtabb, emelkedő korszakaiban – még ha mi magunk és a közösség, ami belőlünk formálódik, más és más is.
Folytatás
1953. március 5-én meghalt Sztálin, a Szovjet Kommunista Párt főtitkára. Ezután a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nemzeti gyászt rendelt el, így a március 7-i temetéséig elmaradtak a színházak, mozik előadásai és a sportrendezvények is. Az országgyűlés pedig másnap, március 8-án 12 órakor gyászülést tartott. Emellett az ország lakossága – kötelező jelleggel a munkahelyeken és az iskolákban – szintén a generalisszimuszra emlékezett. De milyen változásokat jelentett a diktátor halála? Lazultak-e a diktatúra bilincsei Magyarországon?
Folytatás
Idén kereken a huszadik filmszemlét rendezik meg Lakiteleken, méghozzá Sára Sándor emlékének szentelve. Buglya Sándorral, a szemle zsűrielnökével beszélgettünk az eltelt két évtizedről, s természetesen a 2019-ben eltávozott kiváló filmművészről is.
FolytatásMiközben a KGB jelentését nem ismerhetjük, a három nyilvánosan megismerhető jelentésből a legkonzervatívabb szcenáriókat az Eduard Sevardnadze vezette külügy, míg a legrealistább eshetőségeket ugyanakkor a Bogomolov Intézet jegyezte; az SZKP KB Nemzetközi Osztályának jelentése a kettő között foglal helyet, alapvetően konzervatív hozzáállással.
„A visegrádi gondolat a közös sors és a közös érdek terméke, abból a tapasztalatból eredő felismerésen nyugszik, hogy az agresszióval, a kívülről jövő hódító vagy csak fenyegető törekvésekkel szemben közösen kell fellépni, védve e térség lakóinak értékeit, hagyományait” – írja a visegrádi együttműködés kezdeteit felidézve Jeszenszky Géza, az Antall-kormány egykori külügyminisztere.
Nyári Gábor történésszel, Intézetünk ügyvezető igazgatójával készített interjút a Magyar Hírlap, ahol a januári fenntartóváltás mellett a kinevezése óta eltelt egy év tapasztalatairól és a tervekről is beszámolt.


