Rendszerváltó Archívum Rendszerváltás Kronológia Hitel Repertórium
www.retorki.hu Hírek  

Hírek a retörkiről

Mindszenty József kiszabadulása után, 1956. november 1-én nyilatkozik a rádiónak.

„Ma, amikor az újság, színház, rádió, a nyilvános élet – sokkal inkább, mint valaha – a mulandó földi élet pillanatnyi szükségleteivel és örömeivel akar minden embert leláncolni, és az anyagvilágnak – igazi és általunk is hirdetett – jelentőségét betegesen eltúlozzák, (…) még inkább ésszel, szívvel, egész lélekkel legkiválóbb művészeknek kell lenniök mindazoknak, akik gyermekeiket az Úr Jézus útján vezetik” – írta 1948 októberében a hitoktatásról és a hitoktatókról szólva Mindszenty József bíboros-hercegprímás. A történelem alakulásából tudhatjuk: hosszú ideig egyik utolsó üzenete volt ez a magyar nyilvánossághoz.

Folytatás 

Szíves figyelmükbe ajánljuk a RETÖRKI megújult, nevet változtatott folyóiratának 2021. évi első számát. Az idei tavaszi szám tematikáját a magyarországi egyházak 20. századi sorsfordulói adják.

Folytatás 
RETÖRKI
kiadványok
RENDSZERVÁLTÓ ARCHÍVUM
folyóirat
április 03.

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1941. április 3-án Budapest lakosai arra ébredtek, hogy a német csapatok erődemonstrációt tartva vonulnak át a fővároson, megindulva Jugoszlávia felé. Ezzel egy időben kezdett el terjedni a hír, hogy a miniszterelnök, gróf Teleki Pál, aki mindent elkövetett, hogy hazája távol maradjon a konfliktustól, az éjszaka folyamán életét veszítette.

Folytatás 
március 19.
Német megszálló csapatok a Budai várban

„Ha Magyarország nem áll be a sorba, protektorátusi státust fog kapni.” A hazánk megszállását előre vetítő sort Franz Halder, a német szárazföldi haderő főparancsnokság (OKH) vezérkari főnöke jegyezte le naplójába. Csakhogy a tényleges inváziónál jóval korábban, 1940. május 26-án, a nyugati offenzíva idején. A csaknem négy évvel Magyarország német megszállását megelőző mondat is igazolja a magyar politika teljesítményét, amellyel a megszállást 1944. március 19-ig képes volt kivédeni.

Folytatás 
március 18.

Március 15-e fénye ugyanúgy ragyog nehéz, embert próbáló, viharvert években, mint történelmünk nyugodtabb, emelkedő korszakaiban – még ha mi magunk és a közösség, ami belőlünk formálódik, más és más is.

Folytatás 
március 05.

1953. március 5-én meghalt Sztálin, a Szovjet Kommunista Párt főtitkára. Ezután a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nemzeti gyászt rendelt el, így a március 7-i temetéséig elmaradtak a színházak, mozik előadásai és a sportrendezvények is. Az országgyűlés pedig másnap, március 8-án 12 órakor gyászülést tartott. Emellett az ország lakossága – kötelező jelleggel a munkahelyeken és az iskolákban – szintén a generalisszimuszra emlékezett. De milyen változásokat jelentett a diktátor halála? Lazultak-e a diktatúra bilincsei Magyarországon?

Folytatás 
közelmúlt

Idén kereken a huszadik filmszemlét rendezik meg Lakiteleken, méghozzá Sára Sándor emlékének szentelve. Buglya Sándorral, a szemle zsűrielnökével beszélgettünk az eltelt két évtizedről, s természetesen a 2019-ben eltávozott kiváló filmművészről is.


Miközben a KGB jelentését nem ismerhetjük, a három nyilvánosan megismerhető jelentésből a legkonzervatívabb szcenáriókat az Eduard Sevardnadze vezette külügy, míg a legrealistább eshetőségeket ugyanakkor a Bogomolov Intézet jegyezte; az SZKP KB Nemzetközi Osztályának jelentése a kettő között foglal helyet, alapvetően konzervatív hozzáállással.


A visegrádi gondolat a közös sors és a közös érdek terméke, abból a tapasztalatból eredő felismerésen nyugszik, hogy az agresszióval, a kívülről jövő hódító vagy csak fenyegető törekvésekkel szemben közösen kell fellépni, védve e térség lakóinak értékeit, hagyomá­nyait” – írja a visegrádi együttműködés kezdeteit felidézve Jeszenszky Géza, az Antall-kormány egykori külügyminisztere.

Folytatás 
Videotár
Rendszerváltástól rendszerváltásig - Táborok Magyarországon
Képtár

Partnereink

Lakitelek Népfőiskola
Magyar Hírlap
Kodolányi János Főiskola
gondola.hu