Hírek a retörkiről
| július 14 | Emlékezzünk Srebrenicára! |
A srebrenicai mészárlás európai emléknapja: július 11. A huszonhat esztendővel ezelőtt történtek brutalitása megrázta Európát, és ma is borzongással tekintünk vissza a közelmúlt nem is oly’ távol végbement eseményére. De mi vezetett ehhez az embertelen bűncselekményhez? Mégis hogyan történhetett?
A harmincadik évforduló alkalmából a szovjet csapatok kivonulásával foglalkozik a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) folyóirata, a Rendszerváltó Szemle 2021. nyári, Táborbontás című száma. A most megjelent lapszám ugyanakkor jól láthatóan nemcsak egy eseményt és egy napot kíván bemutatni, hanem tágabban értelmezve a Szovjetunió és a blokk felbomlásáról, a nagyhatalmi politika alakulásáról és a szuverenitás kérdéseiről is szólni kíván.
RETÖRKIkiadványok
RENDSZERVÁLTÓ ARCHÍVUMfolyóirat
Két RETÖRKI-kötetet is bemutattak az Európa Szabadegyetemen, június 23-án, Lakiteleken a Népfőiskolán, az MDF Baráti kör beszélgetése keretében. Az eszmecserére Lezsák Sándor író, az Országgyűlés alelnöke, az MDF egyik alapítója; Bíró Zoltán irodalomtörténész, az MDF első elnöke és Nyári Gábor történész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) ügyvezetője részvételével került sor, a szerdától vasárnapig tartó rendezvény első napján.
Folytatás
Egy lépést tehetünk afelé, hogy személyes rendszerváltásainkból egyszer kinőjön közös rendszerváltásunk, mindannyiunk rendszerváltása.
Folytatás
Kiemelten fontos napja Magyarország történelmének 1991. június 19-e. Viktor Silov altábornagy, az utolsó szovjet katona ezen a napon hagyta el Magyarország területét, ezzel véget vetve a csaknem fél évszázados megszállásnak. Hazánk 20. századi történelmének – különösen a megszálló Vörös Hadsereg magyarországi tetteinek – ismeretében is érthetően fontos ez a dátum. Visszatekintve az elmúlt fél évezredre azonban még jelentősebb színben tűnik fel június 19-e.
FolytatásAz a célunk, hogy a 80-as, 90-es évek fordulójáról is kialakuljon a társadalmi emlékezetben az a közös minimum, miszerint a rendszerváltás minden hibája és árnyoldala ellenére átvezetett minket a kommunista diktatúrából a parlamentáris demokráciába. Ha ezt elfogadjuk, akkor tudjuk igazán értékelni mai szabadságunkat – mondta a Demokratának dr. Nyári Gábor, a RETÖRKI igazgatója.
„Nem kell beszélni róla sohasem, De mindig, mindig gondoljunk reá.”
MEGHÍVÓ
A szociológusok és közgazdászok 4K csoportja szervezésében megrendezésre kerülő
Trianontól a rendszerváltásig
című kötet
Sajtótájékoztatóval egybekötött bemutatójára
Videotár
Képtár
