Fotó: MTI

Dr. Bíró Zoltán főigazgató az esemény megnyitóján elmondta, hogy aki megélhette az eseményeket, jól tudja, hogy sajátos játszma folyt a taxisblokád címén, és egészen biztos, hogy a kormány megbuktatása volt a célja. Vitathatatlanul szerepet kapott ebben az SZDSZ – ami dokumentumokkal is bizonyítható. Az is vitathatatlan, hogy sajátosan avatkozott bele ebbe a folyamatba a köztársasági elnök, aki a Szabad Demokraták Szövetségéhez kötődött.
Tudjuk, hogy nem az SZDSZ nyerte meg az első szabad választást, s akkor a taxisblokádot használta föl arra, hogy megszerezze a hatalmat – nem sikerült neki.

Bíró Zoltán szerint csupán egy hajszálon múlott, hogy nem alakult ki polgárháborús helyzet Magyarországon. Olyan felelőtlenség próbálta vezérelni a folyamatokat, amelyik az ország sorsát változtathatta volna meg. Ennek a dokumentumai olvashatók a második kötetben. Alapos munkával előkészített, és a történészek részére is hasznos két kötet jött létre. Bő fél esztendeig gyűjtötték az anyagot a Szekér Nóra és Nagymihály Zoltán által szerkesztett kiadványhoz, és nehézséget jelentett, hogy külön kellett kikérni a Budapesti és az Országos Rendőr-főkapitányság máig zártan kezelt anyagait, és engedélyt szerezni a publikálásukra. Hozzátette: ezeket az anyagokat egészítették ki az egykori résztvevőkkel készített interjúkkal, valamint a témát áttekintő tanulmányokkal. Bíró Zoltán bevezetőjét egy filmösszeállítás követte, melyet Havasi Dániel készített, s melyben megszólaltak a taxisok és az akkori kormány képviselői. A filmben látható egy fölirat: „taxisok, a gyömrői SZDSZ veletek van!”

Szekér Nóra, az első kötet egyik szerkesztője közölte, hogy ez a könyv kissé úgy robbant bele az életükbe, mint annak idején a taxisblokád Magyarország történetébe, hogy „egyszer csak ott volt, mint feladat”, és blokkolta a mindennapokat. A szerkesztés, a munka pozitív élmények sokaságát adta azoknak, akik ezeken a könyveken dolgoztak. A Retörki keretei között működő történészcsoport tagjai közül mindenki részt vett ebben a munkában. A kötetben nagyon sok interjú olvasható. Szekér Nóra kiemelte, hogy az összes interjúalany segítőkész és együttműködő volt. A lelkiismeretes hozzáállás is nagyon sokat segített a könyv elkészültéhez A szerkesztő elmondta: nem a taxisblokád történetének megírására törekedtek, sokkal inkább az volt a céljuk, hogy bemutassák azokat a rendszerváltás okozta feszültségeket, melyeket a taxisblokád tett nyilvánvalóvá. Az 1990. őszi négynapos eseménysorozat „a magyar társadalom elemi élménye volt”, amely a rendszerváltozás számos problémáját hozta felszínre, ehhez kívántak munkájukkal újabb szempontokat, megközelítéseket adni. A szerkesztők azt szeretnék, hogy ezzel a kötettel hozzájáruljanak a taxisblokád kutatásához. Aki ezt a kötetet elolvassa, nemcsak a taxisblokádról tud meg eddig nem ismert részleteket, hanem magáról a rendszerváltozásról is.

Nagymihály Zoltán szerkesztő először az előzményekről beszélt. 1990-ben átlagosan 65 százalékkal drágult a benzin, ezért a taxisok október 25-én tiltakozásba kezdtek, amely országos akcióvá terebélyesedett. Az érdekegyeztető tárgyalások eredményeként október 28-án a kormány az energiaár liberalizálásának parlamenti megvalósításáig elfogadta az árcsökkentést. Ezután megszűnt a blokád, és helyreállt a közlekedés. 1990 végén jelent meg a Blokád c. könyv, mely kronológiák, interjúk, sajtóválogatások segítségével próbálta gyorsan értékelni az eseményeket. 1991-ben pedig a Volt egyszer egy blokád című interjúkötet jelent meg. Jelen kötet több szempontból próbál újat mutatni az eddigiekhez képest. Egyrészt eltelt negyed század. Önmagában tehát más horizontról láthatunk rá az eseményekre. Bár – ahogy az egyik tanulmány fogalmaz – még mi is a „taxisblokád korában” élünk, fogalmaink, gondolkodásunk, elbeszélési módjaink, végső soron a rendelkezésünkre álló technikai háttér és az életünket befolyásoló egyéb tényezők sokat változtak az eltelt évek, évtizedek alatt. Emellett törekedtek a – persze elérhetetlen – teljességre is. Az eseményeket, a korszakokat, a helyzetet magyarázó tanulmányok több tekintetben próbálják új megvilágításba helyezni a blokádot, amely több új dimenziót is megnyit a figyelmes megfigyelők előtt. A kötet nem vállalkozhatott a rendkívül összetett problémakör teljes és átfogó elemzésére az egész rendszerváltás kontextusában. A kötetben megjelenő tanulmányokat elsősorban kérdésfeltevéseknek szánták, természetesen a szerkesztők által leszűrt konzekvenciák, eredmények megjelenítésével együtt.

Riba András, a második kötet egyik szerkesztője kiemelte, hogy kettős megközelítést próbáltak alkalmazni. Tehát nem csupán interjúkról, tanulmányokról van szó, a hitelesség miatt a levéltári anyagokat, és a korabeli újságcikkeket is megjelentették. A levéltári anyagok megjelentetése nem volt egyszerű, mert a szabályok szerint külön engedélyt kellett kérni a kutatáshoz. Az iratközlő szervek engedélyére volt szükség mind a kutatáshoz, mind pedig a közléshez. A dokumentumokból kiderül, hogy az akkori ellenzéki pártok közül egyedül a Fidesz ismerte el, hogy törvénytelen a taxisblokád.

Az eseményen megjelent Horváth Pál, aki a blokád alatt a taxisok szóvivője volt. 1985-től a Rádiótaxi vezetője, az 1990 elején alakult Fuvarozók Országos Demokratikus Szövetségének elnökeként tevékenykedett. Elmondta, hogy számára a taxisblokád négy napból állt. Éppen edzést tartott a Magyar Hajó futballpályáján, amikor a Rádiótaxi központja felhívta telefonon, és mondták, baj van, mert tíz-húsz taxis a Felvonulási téren hőzöng, kiabál, és CB-készüléken hívogatja a többieket. Amikor a 17 órás hírekben bejelentették, hogy mégis megemelik a benzin árát, Forgó Betti sajátos stílusában fújta a CB-rádión keresztül, hogy mit is képzelnek ezek. Szerinte a blokád nem jött volna létre, ha az akkori közlekedési miniszter nem mondta volna azt a Parlament előtt: „Csak nem képzeli, hogy ezzel a csürhével tárgyalunk?”. Közölte, hogy nem igaz, hogy őket az SZDSZ lázította föl, és soha nem volt politikai indíttatása a dolognak. Göncz Árpád azt mondta nekik személyesen,  hogy „ez meghaladja az erőtöket, ez nektek magas labda, adjátok át az egészet a szakszervezeti vezetők kezébe”. Horváth Pál szerint ez hiba volt, mert olyan emberek is tárgyaltak a taxisok nevében, akik azután elárulták az egész helyzetet. Horváth Pál szavainak ellentmond, ami a filmekben is látható: SZDSZ-es politikusok voltak ott a taxisok blokádjainál, és jó szavak mellett forró teával és szendvicsekkel is igyekeztek buzdítani a blokádot fenntartó taxisokat.

Amint Szekér Nóra is írja a tanulmányában, a taxisok radikális és törvénysértő megoldáshoz folyamodtak akkor, amikor lezárták az ország útjait. Fontos megjegyezni, hogy a kormány nem az emberek személyiségi jogait súlyosan sértő intézkedést vezetett be, hanem egy elkerülhetetlen gazdasági döntést hozott.

Medveczky Attila

Forrás: Magyar Fórum