Az előadások során különös hangsúlyt kapott az, hogy nemzeti szuverenitásunk alapkérdése a súlyosan sérült vidék gyógyítása és önarcképének helyreállítása és ezzel szoros kapcsolatban az ország népessége élelmiszerellátásának a biztonsága.

Németh István arról tartott előadást, hogy „Létezhet-e állami szuverenitás önfenntartó kistérségek nélkül”. Németh István a Hangya mozgalom szakértőjeként egy új intézményi formát dolgozott ki a kistérségi önfenntartásra, mely egyesíti a modern intézményi formát – virtuális vállalat, virtuális pénz – az önfenntartás közösségépítésével és felelősségi rendszerével.

Lantos Tamás, Markóc egykori polgármestere „A vidék viszontagságairól” tartott előadást, amelyben hangsúlyozta, a táj- és önfenntartó falusi munka értelmét veszíti, ha a falusi munkát a falu érdekeitől távoli intézmények által fizetett alkalmazotti munkára állítják át. A falusi munka kiszervezésével a falu is megszűnik és annak évezredes közösségi és tájfenntartó funkciója is. A föld a falu számára – az agrárreformok sora ellenére – a falu fennmaradása számára továbbra is létkérdés.

Az előadások után Patay Vilmos első hozzászólóként a Hangya mozgalom törekvéseiről beszélt. Két, „terepi” felkért hozzászóló is volt, két fiatal őstermelő, vagy inkább „hőstermelő” beszélt arról, hogy a falu öngyógyító ereje, öntudata még él, ezért ha az nem rombolódik tovább, újraépíthető.

Szegő Szilvia