A kutatás hipotézisei az alábbiak:
 
1. A Kárpát-medencei belső migráció a fiatal lakosság körében ma már nem teljesen gazdasági gyökerű, hanem információhiány és téves attitűdök is eredményezhetik.
2. A Kárpát-medence gazdasági és társadalmi helyzete a térségnek az EU közösséghez és különböző multilaterális csoportokhoz való csatlakozása okán átalakult.
3. A „Z” generáció kommunikációs szokásainak átalakulása nagymértékben befolyásolhatja a lojalitást egy adott területhez, térséghez, vagy akár munkahelyhez.
4. A területi tőkét nemcsak a piac, hanem a piaci szemlélet is befolyásolja.

A kutatás során a kutatók két módszert alkalmaznak. Egyrészt a különböző tudományterületekről érkező és eltérő tapasztalatokkal rendelkező szakemberekkel való fókuszcsoportos beszélgetések során igyekeznek megismerni a Z generáció szokásait. Továbbá egy online és terepen végzett kérdőíves adatgyűjtés is megvalósul egy 2100 fős többlépcsős rétegzett mintán, a 15-24 év közötti magyarországi, valamint a magyarul beszélő erdélyi és szlovákiai fiatalok bevonásával. Statisztikai módszertani szempontból a többlépcsős rétegzett mintavétel kerül alkalmazásra. A településeken belül a megkérdezettek kiválasztása egyszerű kvótás eljárással történik, a kérdezők az előre megadott, régió, nem, életkor, településtípus, társadalmi helyzet (esetleg iskolai végzettség) szerinti arányokat veszik figyelembe. A kvóták meghatározásában a népszámlálási adatok jelentik a kiindulópontot.

A kutatás alapvető célja megvizsgálni, hogy ennek a fiatal nemzedéknek (Z generáció), amely körében a legerősebb a migrációs szándék, a személyiségjegyei, értékrendbeli, magatartásbeli, attitűdbeli sajátosságai miként befolyásolják az elvándorlási potenciált. Cél az, hogy a kutatás alátámassza azt a hipotézist, miszerint a jelen gazdasági és politikai környezet - figyelembe véve a technológiai és társadalmi folyamatokat – kedvez a helyben maradást erősítő, a családalapítást, az „életben boldogulást” helyi szinten értelmező szemlélet kialakulásának, ez a pozitív szemlélet pedig a helyi gazdaságot erősítő motorrá is válhat.
 
A kutatás eredménye egy multidiszciplináris – demográfiai, társadalmi és gazdasági összefüggésekkel is rendelkező – probléma vizsgálatához, megértéséhez és kezeléséhez adhat támpontokat az okok, belső összefüggések elemzésével.
 
A rendezvényen a téma és a kutatási módszer ismertetése mellett sor került egy interaktív kerekasztal beszélgetésre is, melynek keretében a résztvevők javaslataikkal, észrevételeikkel segítették az induló projekt munkatársait.