Az előadó a fenntartható fejlődés egy kiemelkedő ágát mutatta be, a tájgazdálkodást. Teleki Pál korai felismerésére támaszkodott, aki korunkat jóval megelőzve felhívta a figyelmet arra, hogy a táj egy társadalmi-gazdasági-természeti társulásként, egységként fogható fel. Verrasztó Zoltán hangsúlyozta, hogy a táj, az ország tájakra tagoltságának követése fontosabb lenne a jelenleg hangsúlyozott megyei tagolásnál is.

A táj és a tájjal történő sikeres együttélési módozatok a nemzeti vagyonhoz tartoznak, vagyis a tájgazdálkodás önálló gazdálkodási ágat képviselhetne. Ezzel jelentős lépés történhetne a fenntartható fejlődés irányában. A tájszerkezetre épülhetne egy, a fenntarthatóságot a mainál jobban érvényesítő közigazgatás is. A nemzeti vagyon regiszternek tehát tájakra és a benne élő, dolgozó népességre, a tájjal együttélés minőségére is ki kellene térnie.

A vitán felszólalt Szili Katalin a Fenntartható Fejlődés Programját ismertetve. Egyben szorgalmazta a Kör fenti irányú törekvését, benne az ÖTLET mozgalom támogatását. A viták mellett a gyakorlatiasságot is hangsúlyozta, így a programszerű elemek erősítését.  

Szegő Szilvia