Bár a Fordulat és reform által felvetett elképzelések jelentős része az egyre gyorsuló társadalmi, gazdasági és politikai folyamatokban hamar aktualitását vesztette, elmondható, hogy – bár nem ezzel a céllal készült, de – ott és akkor valójában a rendszerváltás szellemi megalapozásának egyik építőkövét jelentette. Tágította a kimondhatóság határait, és fontos szerepe volt abban, hogy megerősödjön a válság megoldásának párbeszédre, vitára és érvekre alapozó megközelítése.

A Fordulat és reform először a Medvetáncban, az ELTE és az MKKE (Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem) társadalomelméleti folyóiratának 1987. évi második számában jelent meg. A lapszám megjelenése azonban erősen elcsúszott, így az irat ténylegesen csak 1988 májusában kerülhetett az olvasók elé. A tanulmányt rövidítve, és az MSZMP KB mellett működő Közgazdasági Munkaközösség állásfoglalásával kiegészítve közölte a Közgazdasági Szemle, de szövegét beolvasták a Szabad Európa Rádióban is. 

A Medvetánc folyóirat 1987/2 száma mellékletének címlapja. Forrás: Arcanum adatbázis

A Pénzügykutató Intézetben, hetvenhat szerző bevonásával készült munka végül Antal László, Bokros Lajos, Csillag István, Lengyel László és Matolcsy György szerkesztésével kapott végleges formát. A reformközgazdászok korábbi tapasztalataikra építve elsősorban az MSZMP reformszárnyának képviselői irányába kerestek kapcsolatokat. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkáraként azonnal felkarolta az ügyet, és – mint sok más ellenzéki szervezet esetében – a Népfrontot egyfajta félhivatalosságot biztosító védőernyőként terjesztette ki a reformközgazdászok kezdeményezése fölé. 

A Fordulat és reform a válságot nem csupán gazdasági kérdésként kezelte, így megoldási javaslataiban sem szorítkozott kizárólag a gazdaságpolitikai eszközök használatára. A rendszerváltás folyamata szempontjából az egyik legnagyobb jelentősége abban állt, hogy készítői felismerték, a gazdasági reformokat össze kell kapcsolni a politikai intézményrendszer reformjával. Vagy ahogy Lengyel László, az egyik szerző találóan megfogalmazta: „Mi, közgazdász tevék átjutottunk a tű fokán: politikai reformok nélkül a gazdasági nem megy.

Jónás Róbert