Az 1958-ban kiadott, A Magyar Szocialista Munkáspárt művelődési politikájának irányelvei című dokumentum a szocializmus teljes győzelme érdekében célul tűzte ki „az emberek gondolkodásának szocialista átformálását”.

Az irányelvekben lefektetett szellemiség érvényesült a filmipar átszervezésében is. A politika szempontjából a művészet elsősorban eszköz, a mindenre kiterjedő propaganda eszköze volt. A hazai filmipar állami pénzből működött, a párt pedig – különösen a konszolidáció évei alatt – egyfajta megrendelői szerepből tekintett a filmgyártásra.  Ennek tudatában érdemes értékelni az 1957-ben és az azt követő néhány évben készült filmeket, amelyek közül számos alkotást sújtottak a cenzúra valamilyen formájával. A cenzúra nem csupán a fiatal, vagy meggondolatlan alkotókat, de a rutinos, régi rendezőket is elérte, hiszen a politikai helyzet változásának, illetve az új vezetés kezdeti bizonytalanságának köszönhetően még évekig „az utcán hevert az a banánhéj”, amelyen bárki akaratlanul is könnyen elcsúszhatott. 

1957-ben tizenöt játékfilm készült, ami évekig rekordmennyiségnek számított a hazai filmiparban. Ebből a tizenöt filmből még abban az évben többet betiltottak, míg másokat újravágattak vagy egyes részeinek újraforgatására adtak utasítást. Az 1956-ban és 1957-ben gyártott filmek betiltásaival kapcsolatban példaként említhető a Nagyrozsdási eset Kalmár Lászlótól, a Keserű igazság Várkonyi Zoltántól, az Eltüsszentett birodalom Banovich Tamástól. Ezek a filmek csak a nyolcvanas években kerülhettek a közönség elé, sőt az Eltüsszentett birodalom még ennél is később, az első szabad választások után, 1990 novemberében. Rövidebb szilenciumra, két évi csendre ítélték Fábri Zoltán Bolond áprilisát és Apáthy Imre Játék a szerelemmel című alkotását.

Bár e filmek esetében a gyenge művészi teljesítményre hivatkoztak, valójában a főszerepeket alakító Mensáros László személye volt az igazi probléma. Mensáros a forradalom alatti tevékenysége miatt bíróság elé került, ahol két év két hónap börtönbüntetésre ítélték. Hasonló okokból került tiltásra a Farkas Zoltán rendezte Gerolsteini kaland, amelynek főszerepét az 1956-os szerepéért szintén börtönben lévő Darvas Iván játszotta. Keleti Márton Csodacsatár című filmje az író, Méray Tibor és a főszereplő Puskás Öcsi emigrálása miatt vált kellemetlenné a honi kultúrpolitika számára. A film végül csak úgy jelenhetett meg, hogy a Puskással készült jeleneteket újraforgatták Szusza Ferenccel, Méray nevét pedig nem csak a filmből, de a plakátokról is eltávolították. A Gerolsteini kalanddal, a Csodacsatárral és a Nagyrozsdási esettel a Politikai Bizottság 1957. szeptember 3-i ülésén is foglalkozott. Utóbbi alkotás elbírálását Kállai Gyula művelődési miniszter, KB és PB tag javaslatára a Politikai Bizottság előzetes megtekintés után véleményezte. A filmet a pártközpont dolgozóinak is levetítették, akik között felháborodást keltett az alkotás. Véleményükre alapozva a filmet végül betiltották, és 27 évnek kellett eltelnie, hogy a közönség elé kerülhessen. 

Ruttkai Éva és Gábor Miklós az Éjfélkor című filmben. Forrás: Film, Színház, Muzsika, 1959. január 9. Arcanum Adatbázis.

Ilyen körülmények között jelent meg 1957 decemberében Révész György Éjfélkor című alkotása, amelynek különlegességét az adja, hogy ez volt az első 1956-tal foglalkozó magyar film. Az alkotók – Révész György, Boldizsár Iván és Bánk László – nem közvetlenül nyúltak a forradalom problematikájához, hanem egy, a forradalomhoz kapcsolódó jelenség, a kivándorlás témáján keresztül közelítették meg az eseményt. Mint ismert, a forradalmat követő hónapokban több mint 200 ezer magyar hagyta el az országot. Némelyek a forradalomban való részvételük miatti megtorlástól tartva, míg mások a szabadabb életet és jobb megélhetést keresve indultak el, így a kivándorlás, mint éppen zajló jelenség adott a filmnek akkoriban aktualitást. A film egy fiatal pár, Dékány Viki (Ruttkai Éva) és Károlyi János (Gábor Miklós) történetén át mutatja be a menni vagy maradni dilemmáját.

A film alkotói láthatóan óvatosan nyúltak a témához, és a dilemmát szerelmi drámába ágyazva mutatták be. Maga a forradalom csak háttérként jelent meg, illetve annak a konfliktusnak a kiváltójaként, amelyben a két ember kapcsolata az eltérő származás és az ebből fakadó osztálykülönbség miatt végül egyenesen vezet a szakításhoz. A konfliktusban tipizált karakterekké váló főszereplők végső döntésében a kommunista rendszer által ideológiai alapon felosztott társadalom képe jelent meg. A balett-táncos Viki nagypolgári származású úrilány, akinek a szüleit a származásuk miatt kitelepítették. Dacára tehetségének és szorgalmának, származása miatt mellőzik, és nem tud érvényesülni. A színész János ugyanakkor szegény családból származik, aki úgy érzi, ez a haza – és ez a rendszer – emelte ki a nyomorból, tette azzá, akivé lett, és csak itt, ebben az országban ér valamit a tudása és tehetsége. A származásból fakadó osztálykülönbség konfliktusa és a menni vagy maradni kérdése ugyanakkor nem csak az ideológia mentén értelmezhető. Habár a film 1957. decemberi megjelenésekor az országból való távozás lehetősége már megszűnt, a két főszereplő által játszott karakter dilemmája nem volt idegen a korabeli valóságtól, és tegyük hozzá, ma sem az. 

  A filmhez való viszonyulás a megjelenésekor kissé ellentmondásos volt. A korabeli kritikák elismerően szóltak a filmben megjelenő szerelmi drámáról, dicsérték az alkotók szándékát, amellyel a kényes és aktuális témához nyúltak, ám hiányolták az „ellenforradalommal” kapcsolatos bátrabb és egyértelműbb fogalmazást. Tehették volna ezt az alkotók? Nyúlhattak volna a forradalom témájához bátrabban is? Nyilván igen, de ha így döntenek, azt 1957-ben csak egyféleképpen tehették volna, és akkor a műről ma nem a forradalom, hanem az „ellenforradalom” első filmes ábrázolásaként beszélhetnénk.

Bán Róbert: Éjfélkor. Jegyzetek egy új magyar filmről. Népszabadság, 1958.01.12.8. Forrás: Arcanum adatbázis

 

Kürti László: Éjfélkor. Film, színház, muzsika 1958.01.03. Forrás: Arcanum adatbázis

Éjfélkor (Révész György, 1957, részlet) Nemzeti Filmintézet Filmarchívum  
Az Éjfélkor című film forgatásán. Filmhíradók Online

Jónás Róbert