1990-ben ezen pártok parlamentbe jutásával úgy tűnt, hogy köztük az egyik legmeghatározóbb törésvonalat az eredet jelenti majd, így a politikai viták az új és régi rendszerváltó pártok, valamint az utódpárt szembenállásaként értelmeződnek, hangsúlyt adva ezzel a történelmi múltnak, a felelősség és hitelesség kérdéseinek. Az eredet kérdése mellett a kilencvenes évek közepére az ideológiai megosztottság is lényeges kérdéssé vált, amely nemzeti konzervatív/keresztény, liberális és szocialista/kvázi szociáldemokrata törésvonalak mentén osztotta fel a korabeli pártstruktúrát. 

Ebben a kilencvenes évek első felét meghatározó, kettős szempontú megosztottságban jött létre a Pozsgay Imre és Bíró Zoltán vezette Nemzeti Demokrata Szövetség. Az NDSZ alapító nyilatkozatát és programját tanulmányozva szembetűnő, hogy a kezdeményezés már a megalakulásakor olyan pozíciót vett fel, amely nem volt értelmezhető az időszak politikai pártjait elválasztó legfontosabb törésvonalak mentén. Bár az alapítók közül többen is politikusként vagy értelmiségiként az MSZMP reformszárnyához tartoztak, Pozsgay Imre pedig a párton belüli reformerek legmeghatározóbb alakja és vezetője volt, az új formáció nem volt sorolható az utódpártok kategóriájába. Az NDSZ az ideológiai megosztottság területén is új színt képviselt. Programja alapján egy nemzeti orientációjú, baloldalra nyitott, tevékenységével a politikai centrumot megcélzó szerveződés volt. Harmadikutassága egyszerre tette markánsan baloldalivá és nemzetivé, ezzel tudatosan kívül helyezve magát az időszakra jellemző ideológiai megosztottság hagyományos körein. Tegyük hozzá, nemzeti értékeket magáénak valló, azt következetesen képviselő baloldali párt azóta sem tudott meggyökeresedni a magyar politikai életben.

A szövetség zászlóbontó rendezvényére 1991. május 17–én került sor a Budai Vigadóban. A 216 alapító között volt mások mellett Beke Kata, Gidai Erzsébet, Kukorelli István, Püski Sándor és Sára Sándor. A szervezet mozgalomként alakult meg, és kezdeti működésük középpontjába a szervezeti építkezés mellett a társadalmi párbeszédet, és az értékalapú szövetségek létrehozását helyezték. Hasonló szellemiséggel és szintén mozgalmi alapokról indult el 1987-ben a Bíró Zoltán vezette Magyar Demokrata Fórum is. Az NDSZ alapítói vállaltan nyúltak vissza Lakitelek példájához, amelynek lényegét szerintük – mint Pozsgay megfogalmazta – addigra már elmosta a történelem. Megalakulásakor tehát az NDSZ a jól ismert mintát követte, amelyről utóbb azonban kiderült, hogy a választások után befagyó pártstruktúrában már nem hozhatta ugyanazt az eredményt, mint néhány éve az MDF esetében.

 Az NDSZ alapító nyilatkozatában a nemzeti értékek és érdekek következetes képviseletére és a szociális biztonság növelésére fektette a hangsúlyt. A szövetség jól érzékelte a társadalom jelentős részének csalódását a rendszerváltásban és kiábrándulását a politikai elitből. Úgy vélték, a rendszerváltás még nem zárult le, és arra kell törekedni, hogy minél szélesebb rétegek kerüljenek a társadalmi átalakulás haszonélvezői közé. 

Az 1994-es országgyűlési választások elé az addigra párttá alakult NDSZ bizakodva nézett. Pozsgay a választások előtt 5-8 százalékos választási eredményt várt. Bár a párt képes volt országos listát állítani, a várható eredménnyel kapcsolatban figyelmeztető jel volt, hogy csak 12 megyei listával rendelkezett. A kampány ideje alatt a szövetségekre épülő politikai stratégia is léket kapott, amikor az Erdélyi Körök Országos Szövetsége felmondta az NDSZ-szel kötött választási megállapodást. 

Az NDSZ-nek végül nem sikerült áttörnie azokat a korlátokat, amelyek a rendszerváltást követően alakult pártok előtt álltak. Részben a megfelelő anyagi háttér és a médiatámogatás, részben a kellő mértékű politikai aktivitás hiánya miatt a párt az 1994-es parlamenti választásokon nagyon gyengén szerepelt. 1995-ben az NDSZ beszüntette tevékenységét, és 1996 januárjában jogutód nélkül megszűnt. 

A Nemzeti Demokrata Szövetség Alapító nyilatkozata Kiegyezés hetilap, 1991.08.02. (Forrás: RETÖRKI Archívum)

 

 A Nemzeti Demokrata Szövetség rövidített programja Kapu, 1993. augusztus-szeptember (Forrás: Arcanum Adatbázis)

 

Lakitelek-másodszor - A Világ, 1991.05.22. (Forrás: Arcanum Adatbázis)

 

Jónás Róbert