Itt Lezsák Sándor úgy fogalmazott: az idősebbek, akik részt vettek a rendszerváltásban, alakították az eseményeket, nem tudnak érzelmek nélkül visszatekinteni az akkori eseményekre, ezért is fontos a fiatal történész generációk szerepe a rendszerváltás kutatásában.

Nyári Gábor hozzászólásában kiemelte, az eltelt 30 esztendő már olyan időtávnak tekinthető, amely lehetőséget ad az objektív  történeti kutatás megkezdéséhez, valamint kitért az életútinterjúk fontosságára is.

 Ezt követően két új RETÖRKI-könyv köré szerveződtek a gondolatok. A Bíró Zoltán 80. születésnapjára megjelentetett Nemzet és szolgálat, valamint a Bakos István által szerkesztett A magyar falu sorskérdései című kötetekről tartott beszélgetésbe Bakos István művelődéskutató és Fekete Gyula közgazdász is bekapcsolódott, akik szintén kötődtek az MDF-hez, olyannyira, hogy már az 1987. szeptember 27-én tartott első lakiteleki találkozón is jelen voltak, ahol A Magyarság esélyei címmel rendeztek tanácskozást, amely az MDF előtörténetének legfontosabb eseménye volt.

A beszélgetést Házi Balázs történész, a Rendszerváltó Szemle felelős szerkesztője, valamint a Nemzet és szolgálat című kötet szerkesztője moderálta, aki megjegyezte: az itt bemutatott két kötet egyik összekötője az a népi gondolat, amely Bíró Zoltán egész pályáját végigkísérte, és annak egyik kulcskérdése, a magyar vidék, a magyar parasztság felemelése volt.

Bakos István részletesen bemutatta A magyar falu sorskérdései című kötete felépítését és ismertette az abban írást közlők rövid életútját.

 Bíró Zoltán kiemelte, hogy a népi gondolat egyik alapeleme volt, hogy a magyar parasztság tartalékaiból építette volna újjá az országot. Felhívta rá a figyelmet, hogy a társadalmakat nem szabad a fősodorral azonosítani, így, ahogy Magyarország sem azonos a budapesti mainstreammel, úgy Franciaországot sem csak a párizsi értelmiség és politikai elit alkotja.

 Fekete Gyula a magyar falu, a magyar parasztság jövőjével kapcsolatban inkább optimista mondanivalót fogalmazott meg, és kiemelte, hogy a magyar gazdák mindig képesek voltak talpra állni, így a rendszerváltás után is. Érdekességként közölte, hogy egyes esetekben minél kevesebb támogatást kapott a vidék, helyenként annál jobban teljesített az agrárium.

 Nyári Gábor emlékeztetett: az elmúlt 150 esztendőben, a történelmi sorsfordulókkor, tragédiákkor az ország csak úgy tudott talpra állni, újjáépülni, hogy a gyökereihez nyúlt vissza, amelyek legerőteljesebben a magyar parasztságban, a vidéki társadalomban maradtak meg.

Fotó: Demeter Péter